Lakossági tájékoztató kül- és belterületi elhanyagolt ingatlanokkal kapcsolatban

Önkormányzatunk már az előző év második felében különös gondot fordított a látszólag gazdátlan és lakatlan ingatlanok belső területére, valamint az ingatlan határától a közút széléig terjedő közterület tisztaságára sajnos több-kevesebb sikerrel.
Sajnos azt tapasztaltam, hogy az emberek szűk köre érdektelen nem érdekli még a saját környezete sem, még ott sem ahol életvitel szerűen él és tartózkodik. Első ránézésre egy idegen azt mondaná egyes lakóházak előtt megállva, hogy itt bizony ember már nem lakik vagy tíz éve. Pedig ha tudná, hogy viszonylag átlagos módban élő életerős emberek, házaspárok, családok élnek e lakásokban, biztosan a régmúlt jutna az eszébe. Idősebb, esetleg velem hasonló korú olvasóim bizonyára emlékeznek még a „szép időkre”amikor jobbról, balról a szomszéd tisztán tartotta lekaszálta az utcán is a füvet, a belső portáról nem is beszélve. Akkor bizony a hanyag lusta ember már szégyenében is ugyan ezt tette, mert félt, hogy megszólják hanyagsága miatt. Most napjainkban pedig az az ember a vagány, úgy is mondhatnám az a trendi, ha fejtetőig ér a gaz a kapu előtt. Sokszor az az érzésem támad, mintha ezek az emberek versenyeznének, hogy kinek lesz nagyobb dudvája a kapu előtt. Sajnálattal, de kimondom, hogy nem igazán nevezhetnénk be a legtisztább település elismeréséért.

Az idei esztendőben is elkezdtünk egy nagyszabású programot, miszerint írásban fölszólítunk olyan telektulajdonosokat, akiknek többnyire külterületen, a Bátorszölőben az első, második, harmadik úton van az ingatlana vagy akár a Bánomszölő útjain vagy belterületen. .Ezekkel a tulajdonosokkal csak levélben, ill. telefonon tudunk kommunikálni hiszen, van közöttük olyan, aki azt sem tudja, hol van Cibakháza, nem még a telke. Ők általában örökösök az ország mindenféle részén laknak. A belterületi lakott ingatlan tulajdonosokkal kissé egyszerűbb a helyzet, mert ott egy egyszerűsített felszólítást helyezek a postaládába és az esetek többségében 3-4-5 napot szoktam adni a munka elvégzésére.  Ha felszólításom nem talált együttműködő jogkövető gazdára, akkor kezdeményezem a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását. A szemle alkalmával készítünk az adott telekről fényképfelvételeket, mely igazolja, hogy igen is lakóház kéményét megcsúfoló magasságig nőtt a gaz. Térképvázlattal érkezünk a helyszínre, ahol a telek helyrajzi számát beazonosítva a földhivatali nyilvántartás szerint fölkutatjuk a telek gazdáját vagy gazdájait. Nem ritka, hogy egy nadrágszíj parcellának akár 25 tulajdonosa is van. Ebben az esetben a törvény szerint egyetemlegesen minden telektulajdonost fölszólítunk a kitakarításra. A kis levélköteg tartalmazza az értesítést az eljárás megindításáról,a második levél a felszólítást a munka elvégzésére, a harmadik pedig a végzést,mely a következő helyszíni szemle időpontját tartalmazza amikor ugyan is ellenőrizzük,hogy a tulajdonos eleget tett e a felszólításnak. Ez alkalommal is fényképfelvétel készül, valamint helyszíni jegyzőkönyv, hogy el, avagy nem végezte el a tuajdonos a munkát. Amennyiben jogkövető magatartást tanúsító kezekbe kerültek a levelek ott tapasztaljuk a munka elvégzését. Nekik kiküldjük a megszüntető végzést, hiszen az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.

A gond a másképp gondolkodó tulajdonosokkal van, akik semmilyen jelzéssel nem élnek felénk, esetleg nem veszik át a levelet, ebben az esetben természetesen megvannak a levél kézbesítésének vélelmezési szabályai. Sajnos eképpen gondolkodó tulajdonosoknak büntetős határozatot tartalmazó levél szép sárga csekkes melléklettel landol a kezükben. Ebben az esetben a bizonyítékok alapján településünk jegyzője a Közigazgatási Hatósági Eljárásról és Szolgáltatás Általános Szabályairól szóló Törvényben foglaltak szerint Közigazgatási bírsággal sújtja a hanyag tulajdonosokat. A bírság befizetésére álló rendelkezési idő harminc nap. Ez idő után, ha nem érkezik be az önkormányzat költségvetési számlájára a bírság összege, akkor az önkormányzati adóhatóság, mint behajtásra jogosult szerv elkezdi a végrehajtást, melyet az első fokon eljáró hatóság rendelt el adók módjára történő behajtás módozatában. Pénzforgalmi folyószámláról, munkabérből, nyugdíjból, stb. a letiltási rendelvényt és mindennemű végrehajtást foganatosítanak. Arra azonban minden ingatlan tulajdonos készüljön föl, hogy a telkek ellenőrzése folyamatos, aki rendszeresen nem takarítja, csak vállvetve várja a büntetést a dicséret helyett, azoknál a fokozatosság elvét alkalmazva a büntetés mindig duplázódik. Egyet azonban biztosan kijelenthetek, hogy a tévhittel ellentétben nem a büntetés a cél, hiszen attól még a dudva nem tűnik el a portáról. Az a cél hogy rendezettebb legyen településünk, a telkek határától a közútig ne legyen állig érő dudva, az utak mentén a gallyak, ágak, bokrok ne akadályozzák a közutak zavartalan használatát.

Itt alkalmam nyílik rá, hogy felhívjam a kül és belterületi ingatlan tulajdonosok figyelmét, hogy ne várják, meg a felszólítást érezzenek magukban annyi tenni akarást, hogy folyamatosan figyelnek lakókörnyezetükre, és ugyanúgy amikor retró zenét hallgatnak, gondolkodjanak retró módra, miképpen a régi ember bizony elszégyellte magát, ha a szomszéd telke tiszta volt és akár hiszik akár nem szégyenükben rendbe tették az ingatlanuk határát. Bizonyára emlékeznek néhányan, talán elvétve még most is van egy-két lakóházon az a kis táblácska, hogy „TISZTA UDVAR RENDES HÁZ”. Én ma úgy látom talán nem is kellett volna, hiszen látszott az. Napjainkban meg különösen. Folyamatosan érkeznek lakossági bejelentések az ügyben, hogy egyes embereket már az sem érdekel, hogy a szomszédjának a lakóházáról a csatornát és cserepet már lenyomta a közel ültetett vagy vadon nőtt gyümölcs, vagy ecetfa, valamint a fürdőszoba aljzat burkolatát már fölnyomta a gyökérzet. Inkább összeveszik, a szomszéddal örökös konfliktusok tarkítják, keserítik életüket, minthogy „jógazda módjára” rendbe tenné az udvarát. Nem árt, ha tudják, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló Kormányrendelet 9. § (1) pontjában, a Kormány a környezetvédelmi és hatósági feladatok ellátásával a települési önkormányzatok jegyzőjét jelölte ki. Ezért településünkön is az imént említett esetekben az én helyszíni szemlémet követően a jegyző fog eljárni a 346/2008.(XII.30.) Kormányrendeletben a fásszárú növényekre vonatkozó telepítési szabályok megsértése miatt. Ilyen esetekben kötelezheti a fák kivágására és annak gyökérzetének teljes eltávolítására a jogsértőt. Ha nem végzi el a kötelezésre sem akkor kényszerintézkedés foganatosítását is kezdeményezheti, ami súlyos költségeket valamint eljárási bírságot is von maga után a közigazgatási bírság mellé.

Tegyünk hát meg mindent környezetünkért, otthonunkért, szűk hazánkért, Cibakházáért, hogy békében egymással jogkövető magatartást tanúsítva élhessünk egymás mellett mindannyian, ebben a természeti értékeket folyamatosan veszítő világban!

2016.július 28.

Tőgyi János
közterület-felügyelő