A Cibakházi Holtág Horgászturizmus Fejlesztési Programja

máj 7, 2021 | Horgászturizmus

1.    Bevezetés

A horgászturizmus szempontjából a Cibaki holtág több előnyös tulajdonsággal is rendelkezik. A horgászturizmus alapját jelentő halállomány gyakorlatilag rendelkezésre áll, és a közvetlen környéken sincs még felkapott, erős horgászturizmussal rendelkező horgászvíz. A Tisza közelsége is inkább erősítő tényező, hiszen megfelelő vízállás esetén alkalmas a kínálat kiegészítésére.

A település szempontjából kiemelhető, hogy a horgászturizmus kiválóan alkalmas a szezonhosszabbításra, mert idényei jelentősen túlmutatnak a nyári főszezonon. Problémát jelent viszont, hogy a szükséges háttér-infrastruktúra csak részlegesen áll rendelkezésre és a horgászturizmushoz szükséges további szolgáltatások is hiányoznak.

A Cibaki holtágon mindenképpen érdemes fejleszteni a horgászturizmust, ugyanis a szükséges hátteret jelentő víz és halállomány rendelkezésre áll.

 

2.    Horgászati lehetőségek a Cibaki holtágon

Horgászati lehetőségek szempontjából a holtág sok kedvező adottsággal rendelkezik, de problémát jelent a vízhez való hozzáférés, mert a holtág partvonalának egy része beépített. Erre a problémára megoldást jelenthetne a csónakos horgászat, de ennek szinte minden háttere hiányzik. A partról megközelíthető helyek esetében az utak minősége is problémát jelent. A parti horgászatra alkalmas területek biztonságos megközelítésének megoldása és kényelmes horgászatra, esetleg táborozásra alkalmassá tétele fontos feladat a fejlesztések során.

A horgászati (és jobb fogási) lehetőségek kihasználásához és az igények kielégítéséhez feltétlenül szükséges a bérelhető csónakokra alapozott horgászturizmus kialakítása is. Bérelhető csónakokra, horgászkikötőkre is szükség lesz. A horgászturizmus fejlesztése során várhatóan a parti ingatlanok közül is lesz majd bérelhető, stéggel, esetleg etetett horgászhellyel, ez jelentősen színesíteni fogja a kínálatot és egyszerűsíteni a kényelmesebb horgászok vízhez való hozzáférését.

A Cibaki holtág horgászturizmusa jelenleg rendkívül alacsony mértékű, feltehetően a spontaneitás jellemzi. A horgászturizmus fejlesztésével ezt az alacsony mértéket kell felerősíteni, láthatóvá és ellenőrzötté tenni, hogy a turizmus kedvező hatásait, esetleges munkahelyteremtését, mind a település, mind az önkormányzat, mind a horgászegyesület érezze.

 

3.    A horgászturizmus várható trendjei

Mint a turisztikai formák mindegyike, a horgászturizmus is folyamatosan változik, különböző módszerek, halfajok válnak felkapottá. Ezen kívül az egyes vizeknek a turisztikai divatossága is változhat, egy jól felépített új víz feltehetően sokakat fog vonzani.

A békés halakra alkalmazott horgászmódszerek szempontjából az utóbbi egy-két évben megfigyelhető trend, hogy a bojlis horgászat lassú visszaszorulásban van, kevésbé divatos, mint egy évtizeddel korábban. A békés halak napjainkban egyre divatosabbá váló horgászmódszere a feederezés.

A ragadozó halak horgászatának kiemelt halfajai nem változtak, és változásuk nem is várható. Ugyanez már nem mondható el a pergetésről, mint horgászmódszerről. Az elmúlt években fokozatosan előretört az ultralight (UL) pergetési stílus, amely nagyon könnyű, finom felszereléssel való pergetést jelent. Ez azonban nem biztos, hogy minden szempontból pozitív hatás.

Szintén várható (és szintén problémát is jelenthet) az egyre divatosabbá váló C&R (fogd ki és engedd vissza) horgászok csoportjának további erősödése. Ennek nem elsősorban halgazdálkodási vagy halállományra gyakorolt hatásai vannak, hanem a többi horgászt érintő szociális vonatkozásai.

A parti horgászat és csónakos horgászat arányaiban nem várható komoly változás, de a horgászturizmus fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy például a parti horgászok nem szeretik a csónakos horgászokat, vagy a parti ingatlannal és stéggel rendelkezők az idelátogató vendéghorgászra néznek ferde szemmel.

 

4.     A holtág speciális jellemzői

Három, egymással összeköttetésben lévő szakaszból álló, közel 17 km hosszú, 141 hektár nagyságú holtág, amely a folyó szabályzása során 1856-ban jött létre. A szakaszok között a halak szabadon vándorolhatnak. A holtág vízszintje elsősorban a talajvíztől függ, ezen kívül a csapadék, a Tisza vízszintje és az öntözés is befolyásolja.

A holtág vízterei változatosak, helyenként sűrű növényzettel fedettek, mocsarasodó jelleget mutatnak, máshol a folyó által valaha kimosott kanyarok partjai mellett hirtelen mélyülnek. A víz mélysége változó, átlagosan 2,5 méter körüli. A legmélyebb pont mélysége meghaladja az 5 métert. Sok helyen számottevő az eliszapolódás, az iszap vastagsága jelentős, helyenként eléri az 1 métert.

A holtág vízminősége jelenleg közel sem optimális minden évszakban, de az elmúlt évek mérései alapján kimondható, hogy halgazdálkodási szempontból a vízminőség önmagában nem gátló tényezője a halállománynak, de folyamatos ellenőrzést, esetleg preventív védekezést igényel.

A veszélyek ellenére a vízminőséget kardinálisan csak nagyon nagy költségek árán lehetne jelentősen javítani, ezekre jelenleg sem lehetőség, sem fedezet nincs. Apró változtatásokat kell tehát eszközölni, egyelőre elsődlegesen azzal a céllal, hogy a jelenlegi helyzet ne romolhasson tovább. Ilyen változtatás lehet a kívülről bejutó szervesanyag tudatos csökkentése.

Külön kell foglalkozni az öntözés kérdéskörével. Az öntözés a holtág vizét épp azokban az időszakokban csökkenti jelentősen, amikor természetes vízpótlás sem történik (száraz időszakok). A vízkivételt azonban a halgazdálkodási érdekek és az esetleg veszélybe kerülő halállomány szempontjából is vizsgálni kell, és nem kötelező ingyen biztosítani. Megoldást jelenthet egy ökológiai alapú, a holtág életközösségeit védő vízszint minősítési rendszer kialakítása.

 

5.     Differenciált üzemeltetés lehetőségei

Mivel a holtág egyes szakaszait kereszttöltések (Sárszögi híd, Dorai híd) választják el egymástól, az ezek alatti átereszek halráccsal történő elzárásával akár három önálló vízterület is létrehozható, amelyek eltérő halállománnyal és ebből adódóan eltérő horgászati lehetőségekkel rendelkeznének. Technikai szempontból mindjárt az elején le kell szögezni, hogy a holtág vízáramlását biztosítani kell, vagyis a teljes elzárás nem lehetséges. A halráccsal való elzárás viszont lehetővé teszi a kisebb méretű halak (ivadék, növendék) átjutását, ami több szempontból sem hasznos a halgazdálkodás szempontjából.

A halgazdálkodási jellegű problémákon túl a munkaerővel kapcsolatos, valamint munkaszervezési kérdések is felmerülnek. A halrácsokat naponta ellenőrizni, esetenként tisztítani kellene, a halőröknek a különböző horgászrendi (mert eltérő üzemeltetés mellett más horgászrendre is szükség lesz) szabályok szerint kéne az egyes területeken ellenőrizni.

Előnye a differenciált kezelésnek, hogy egy kisebb, jobban őrizhető vízterületet lehet így erőteljesebben halasítani. Ezzel viszont csak azt a modellt lehet megvalósítani, amely az átlagos méretű, kifogható pontyból (2-3 kg) biztos fogást kínál, de ilyen jellegű vízterület számolatlanul létezik.

A differenciált kezelés egyértelmű hátránya, hogy a helyi horgászokban ellenérzéseket okozhat, ellene fordíthatja őket a horgászturisztikai fejlesztéseknek.

Összegezve, a differenciált kezelésre megvannak a technikai lehetőségek, a megvalósítása nem lehetetlen, viszont anyagi ráfordítások terén többe kerül és olyan vízterületet (és fogási lehetőségeket) hoz létre, amelyből számtalan létezik az országban, különböző méretekben. A differenciált kezeléssel horgászati szempontból a holtág pont a legnagyobb varázsát, a természetességet veszti el, ami most az egyik legnagyobb vonzereje.

 

6.     A horgászlétszám

A horgászlétszám több szempontból is kardinális kérdése a horgászturizmusnak. Nagyon fontos a célcsoport létszáma, mert ez alapján lehet költséghatékonyra optimalizálni a beruházásokat. Ugyanakkor korlátot jelent a holtág horgászeltartó-képessége.

Horgászturizmus szempontjából a horgászok jellemzően két csoportra tagolhatók, a helyiek és a turisták csoportjára.

A horgászegyesület tagsága kerekítve körülbelül 670 fő. Ha a horgászegyesület tagjait helyi horgászként fogjuk fel, és feltételezzük, hogy éves jegyet váltanak, akkor az a réteg jelenti a vendéghorgászokat, akik napijegyet váltanak, és ezzel horgásznak. Egy közelítő becsléssel azt lehet mondani, hogy a jelen helyzetben nagyjából a helyi horgászok harmada, fele lehet a vendéghorgászok száma.

Ha ez alapján erős kerekítéssel a holtág teljes horgászterhelését 1000-1500 főre tesszük, a hektáronkénti terhelés akkor is csak 7-10 fő lenne, ha mindenki egyszerre akarna horgászni, így a horgászturizmus nyugodtan fejleszthető, a horgászlétszám még jelentősen bővíthető.

A horgászturizmus fejlesztése során meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a horgászturisták száma pontosabban becsülhető legyen, mert a hosszabb távú fejlesztésekhez feltétlenül ismerni kell a célcsoport nagyságát és tendenciáit.

 

7.    A fejlesztések jogszabályi háttere

A horgászturizmus fejlesztése során mindenképpen át kell tekinteni a horgászat szabályait. Hazánkban a horgászatot a 2013. évi CII. törvény, a halgazdálkodásról és hal védelméről szóló törvény szabályozza. Ezen túl nagyon fontos kérdés a helyi horgászrend, hiszen ez képes szabályozni az egyedi, speciális kérdéseket.

A helyi horgászrend új, a horgászturizmus elvárásaihoz igazodó változata 2020-ban elkészült, 2021. január 1-től hatályos.

 

8.    A horgászturizmus infrastrukturális fejlesztése

A horgászok és a horgászturizmus igényei közül egyértelműen a vízhez, a horgászat lehetőségéhez való hozzáférés emelkedik ki. Ennek érdekében szükséges lenne növelni a parti horgászhelyek számát, de ez holtág legtöbb területén akadályokba ütközik. Ennek megfelelően a parti fejlesztéseket döntően a meglévő területek partrendezésével, komfortosításával kell megteremteni.

A vízhez való hozzáférést a parti horgászaton kívül a csónakos horgászat fejlesztésével is el lehet érni. Ehhez a legegyszerűbb beruházás sólyapályák építése. Ez lehetőséget ad a csónakot hozó horgászturistáknak a csónak gyors és egyszerű vízre tételére. Ezen túl a sólyapályáknak komoly szerepe lehet a halgazdálkodásban is, hiszen haltelepítési pontokként is használhatóak.

Az infrastrukturális fejlesztésekhez tartozhat a halállomány fejlesztése, ezt a feladatot holtág halgazdálkodási jogosultjának kell elvégezni. A halállomány fejlesztése a haltelepítéseken kívül élőhelyjavítással és ívóhely-rekonstrukcióval is elképzelhető, és a későbbi időszakban szükség lehet erre is, mert a ragadozóállomány hosszú távú fenntartása igényelni fogja ezt a beavatkozást. Ezekhez fogási adatok és szakmai előkészítő munka is szükséges lesz, vagyis előre készülni kell a megvalósításukra.

 

9.    A horgászturizmus szolgáltatásszervezési háttere és marketingje

A horgászturizmus fejlesztése elképzelhetetlen a szolgáltatásszervezési háttér, illetve a marketing fejlesztése nélkül. Marketing szempontból talán az a legfontosabb, hogy legyen a cibakházi horgászturizmusnak egy jól működő honlapja, amely a horgászati lehetőségeken kívül tartalmazza a horgász számára fontos szolgáltatókat továbbá naprakész információkat közöl a haljárásról, az egyes területek aktuális horgászati lehetőségeiről, a versenyekről, vagyis félig-meddig helyi horgászati hírportálként is működik. Nagyon fontos kérdés, hogy a piacra jutás és népszerűsítés folyamatában mennyire és mire használható a közösségi média (Facebook).

A horgászok igényei között markánsan megjelenő, fontos szállásszolgáltatási forma lenne a horgászbarát szálláshely. Szintén meghatározó szolgáltatás lehet a horgászvezető. A horgászturizmus szolgáltatásszervezési hátterén belül érdemes megemlíteni a horgászathoz szervesen hozzátartozó rendezvényeket.

 

10.  A fejlesztések anyagi háttere

A turizmus fejlesztése elvileg megtérülő befektetés, azonban az induláshoz meg kell teremteni a forrásokat, illetve pályázatból finanszírozott fejlesztések esetén a szükséges önrészt.

Fontos kiemelni, hogy a saját forrásokat (akár önerős fejlesztés, akár pályázati önrész) nem célszerű a lakosság által fizetett adókból megteremteni, hanem új, olyan jellegű bevételek kellenek, amelyek nem elsősorban a lakosság terheit növelik. Cibakháza esetén ilyen forrás lehet például az önkormányzati tulajdonban lévő holtágon elhelyezett stégekre kivetett mederhasználati díj, vagy a parti telkekre kivetett parthasználati díj.

A későbbiekben a fenntartáshoz és a további fejlesztésekhez már a bevételek is felhasználhatók.

 

11.  Projektötletek

Parti horgászhelyek kialakítása

A horgászturizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy minél több, arra alkalmas partszakaszon lehessen horgászni. A horgászathoz a partszakaszok egy részén szükséges egy minimális területrendezést vagy növényzetszabályozást elvégezni.

Sólyapálya kiépítése

A horgászturizmus szempontjából a sólyapálya elsősorban a horgászturisták saját csónakjának a vízre rakására szolgál, de ki tudják használni a helyi horgászok is, és a halgazdálkodó számára is hasznos, ha a haltelepítéseket nézzük.

Horgászbarát szálláshelyek

A horgászbarát szálláshelyek belső infrastruktúrájának kialakítása a szolgáltató feladata, ehhez támogatást nem célszerű nyújtani, főleg, mert ezek kialakítása nem költségigényes. A projekt célja tehát nem a horgászbarát szálláshelyek kialakítása, hanem a minősítésük, illetve a piacra jutásuk elősegítése.

Ivadéknevelő kapacitás

A horgászturizmushoz kapcsolódó halgazdálkodás során célszerű a haltelepítés egy részét saját kézben tartani. Elsősorban a ragadozó halak (süllő, csuka) ivadékait célszerű így előállítani, de megfontolandó az előnevelt ponty vagy compó előállítása is. Mindehhez az alapok megvannak, de célszerű megfontolni ezek a bővítését.

 

12. Összefoglalás

A horgászturizmus fejlesztéséhez Cibakházán megvannak az alapok, de ennek ellenére nehéz feladat a fejlesztés.

A három érdekelt (önkormányzat, halgazdálkodó, leendő szolgáltatók) jól összehangolt, tervszerű összefogásából olyan modell születhet, amely lehetőséget ad a horgászturizmus felfuttatására és későbbi fenntartására.

A fejlesztéseket elsősorban a horgászati lehetőségek javítására kell koncentrálni, mind a parti, mind a csónakos horgászat esetében. A halállomány helyzete egyelőre jó, ebben a kérdésben a növekvő horgászlétszám fogja csak indokolni a beavatkozást.

A horgászturizmus fejlesztése során nem szabad elfeledkezni arról, hogy a helyi horgászok általában ellenérdekeltek, mert féltik a zsákmányukat és a horgászhelyeiket. Ezzel kapcsolatosan fontos feladat, hogy a fejlesztések nem hozhatnak olyan helyzetet, amelyben ők másodlagosnak érezhetik magukat, a horgászturizmusból keletkező bevételek egy részét a helyi horgászok érdekei szerint kell felhasználni, illetve ki kell dolgozni számukra a megfelelő kedvezményrendszereket. A horgászlétszám növekedésének arányában a telepítéseket feltétlenül növelni kell.

 

A horgászturizmus fejlesztéséhez tehát a megfelelő háttér rendelkezésre áll, az igények és a pozitív hozzáállás gyakorlatilag minden lehetséges szereplő részéről megvannak. A fejlesztéseket azonban lépcsőzetesen kell végrehajtani, mert a hirtelen megemelkedő horgászlétszámot a holtág halállománya nem fogja tudni megfelelő fogási lehetőségekkel kiszolgálni, és ez a kereslet csökkenését és a felépülőben lévő rendszer összeomlását okozhatja.

Összes bejegyzés

Share This