Nemcsak településönkün, hanem országosan is problémát jelentenek a kóbor kutyák elhelyezése. Hazánkban civil és önkormányzati üzemeltetésben megközelítőleg 240 menhely működik több ezer férőhellyel. Vannak olyan telepek, ahol évente 20-25 ezer eb fordul meg, miközben a kóbor kutyák száma 100 ezerre tehető, sajnos így a férőhelyek száma nem elegendő.

Vannak, akik úgy gondolják, ha szakembereket és civil szervezeteket vonnának be, akkor nagyobb létszámú országos ivartalanítási programot kellene végrehajtani, illetve ki kellene szűrni a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ebeket.

Szükséges lenne egy ebösszeírás, így a nyilvántartás segítségével egyszerűbben felelősségre lehetne vonni a gazdákat, de a védőoltások, a mikrochipek kérdésköre is átláthatóbb lenne.

A menhelyeken, a telepekről jelenleg kevés kutya kerül gazdához, ebben többek között az is szerepet játszik, hogy az állatok egy része a szocializáció hiánya miatt örökbefogadhatatlan.

A magyarországi kóbor állatok számáról csak becsült adatok vannak. Különböző kutatásokból viszont kiderült, hogy ma Magyarországon körülbelül 250 ezer kóbor kutya él, ami különösen jelentős. (Kutyaszemmel kutatás 2019).

Egy friss haza felmérésből pedig kiderült, hogy ma Magyarországon körülbelül hárommillió kutya él (gazdás és gazdátlan együtt).

A Nébih nemrég már írt arról, hogy kötelezően chippel kell megjelölni az ebeket, mivel megfigyelhetően ezáltal jelentősen csökkent a telepekre bekerülő kutyák száma, de még így is több mint 17 ezer kutyát fogtak be 2020-ban. Egy hazai civil szervezet friss felmérése szerint a kóbor állatok száma a százezret is megközelítheti.

Statisztikák kimutatták, hogy viszonylag kevés a menhelyekről, telepekről örökbe fogadott ebek aránya (14,5%). „A gazdák nagy része nem egy átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7%), ajándékba kapta (22,1%), az utcáról fogadta be (7,4%), vagy örökölte (2%).”

Korábban már írtunk a kobór kutyák bejelentésével kapcsolatban, a cikket itt olvashatják.