Üdvözöljük!

Ma 2024. February 29. Thursday Elemér névnap van.
Közlemény
Tájékoztató lakossági kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról
Fotó: Internet
Tájékoztató lakossági kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján a kutak vízilétesítmények, amelyek megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése határozza meg azon kutak körét, amelyek engedélyezését a települési önkormányzat jegyzője végzi, egyéb esetben az eljáró hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.

Mi a vízjogi engedélyezés célja?

  • A kutak regisztrálása, amelyre a vízkészlétek mennyiségével való fenntartható gazdálkodás miatt van szükség.
  • A felszín alatti vizeink minőségi viszonyainak, esetleges szennyeződésének nyomon követése. Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos!
  • A kutakat megfelelő tudással rendelkező kútfúró szakember készítse, hatósági felügyelet mellett.

Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

  1. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  2. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  3. nem gazdasági célú vízigény;
  4. a 2. pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság (Cibakháza és Tiszainoka települések esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési, üzemeltetési engedélyezési eljárása.

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás és az állattartás során felmerülő vízigény kielégítése is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

  • Létesítési engedély: a jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak engedélyezése.
  • Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.
  • Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.
  • Üzemeltetési vagy más néven használatbavételi engedély: Azokra a kutakra, amelyek a jogszabályok ételmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez.

A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési és fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja. Amíg a vízilétesítmény létezik (nem történt meg a szakszerű eltömedékelés, a megszüntetés) addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

Minden 1992. február 15. után létesített ásott vagy fúrt kút engedélyköteles, amennyiben nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.

Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:

  • arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül üzemeltetési engedélyt kell kérni,
  • arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
  • minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítésére szolgál, a kút saját célú ivóvízműnek minősül, újonnan csak ott létesíthető, ahol közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. Az eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát, a vízminőség laboratóriumi vizsgálata céljából. Ha az ingatlanon vezetékes ivóvíz van, és a kút kizárólag pl. nem gazdasági célú locsolásra, vagy állatok itatására szolgál, akkor nem szükséges a népegészségügyi szakhatóság részvétele.

A Vgtv. 29. § (7) bekezdése alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki – a 45/N. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.

A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet-, vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással sem szüntethető meg, úgy a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani, és az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, amelyet a kérelmező visel.

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet rendelkezik, amelynek 2. melléklet I. pontja határozza meg a létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt, a 2. melléklet II. pontja határozza meg az üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát. A 2. melléklet III. pontja pedig a vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt tartalmazza:

A fennmaradási és üzemeltetési engedélyezéshez szükséges dokumentumok:

  • kérelmező neve, lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje,
  • a vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni)
  • a kút helye: irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség, hosszúság vagy EOV),
  • a vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény,
  • ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye,
  • a kút műszaki adatai:
  • talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben)
  • csak fúrt kút esetében:
    • iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
    • csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
    • szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,
    • csak ásott kút esetében a kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m), vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat);
    • a kút felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka,
  • kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga;
  • csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m), vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat);
  • a használat során keletkezett szennyvíz mennyisége, elhelyezése;
  • fényképek a kútról és környezetéről.

Csak fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (Kútr.) 13. §-ában szereplő szakemberrel szükséges aláíratni az engedélyhez szükséges kérelmet, nyilatkozatot. (A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet melléklete: „6.8. Fúrt kút esetében a Kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása. 6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a Kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet.)

Kérelmek beadásának módja:

  • elektronikus úton: ASP rendszeren keresztül az e-önkormányzat portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap
  • személyesen: a hivatal megbízott műszaki ügyintézőjénél, ügyfélfogadási időben,
  • postai úton: 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.

Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány letölthető lentebb a mellékletből, vagy a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat NYOMTATVÁNYOK oldaláról.

Cibakháza, 2023. március

Megosztás

Facebook
Skype
WhatsApp
Email
Nyomtatás

Kapcsolódó hírek

Közérdekű
Hogyan lehet saját kutunk?

Bejelentés

A településen észlelt problémákat bejelentheti az alábbi űrlap kitöltésével. Kérjük valós adatokat használjon, amin ügyintézőnk szükség esetén felveheti Önnel a kapcsolatot az adott probléma kivizsgálásánál.

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat

Elérhetőség:
5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.
Telefon: 06 56 477 001
Email: hivatal@cibakhaza.hu

Ügyfélfogadási idő:
Hétfő: 8:00 – 12:00, 13:00 – 16:00 óráig
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 8:00 – 12:00, 13:00 – 17:00 óráig
Csütörtök: 8:00 – 12:00 óráig
Péntek: 8:00 – 12:00 óráig

Távsegítség