A madarak és fák napja
A madarak és fák napja igazi magyar világnap! 120 éve Chernel István szervezte meg először, annak emlékére, hogy Magyarország részvételével európai egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelméért.

Tagadhatatlan, hogy hasznos madaraink többsége mind a mai napig törődésre és védelemre szorul, elsősorban az élőhelyük változása, szűkülése miatt. Ezzel együtt a madarak és fák napja már sokkal több a Herman Ottó kezdeményezte egyszerű megemlékezésnél, napjainkra a Föld napjának testvérévé vált, és a természeti környezet megóvásának kisebb szeletét, a természeti erőforrások védelmének élő szereplőit, a madarakat és élőhelyüket emeli ki.

Mi lenne velünk fák és madarak nélkül?

Vajon hányan játszottak el ezzel a gondolattal?

A fák hiányát a legegyszerűbb szemléltetni, elég kilépni az árnyékból a tüzesen sütő nyári napra, és néhány perc alatt (ami még sem napszúrással, sem leégéssel nem jár) megtapasztalhatjuk, milyen lenne az életünk a fák árnyéka nélkül. A kutatások azt is bizonyítják, hogy a fák hiánya a településeken (főleg a városokban) még nagyobb és összetettebb problémákat okoz, mert a könnyen felmelegedő és a hőt később kisugárzó kőrengeteg a fák árnyékolása, párologtatása nélkül gyorsan élhetetlenné válna. De a fák jelentős szerepet játszanak a légköri szén-dioxid megkötésében is, vagyis több módon is csillapítják a felmelegedést, akár globális, akár helyi viszonylatban.

A madarak hiánya ennél sokkal összetettebb kérdés. Például a horgászok, halgazdálkodással foglalkozók számára a kárókatona rengeteg probléma forrása, kevesen sírnának utána, ha hirtelen megfogyatkozna az állománya. De le kell szögeznünk, hogy az egyre növekvő kárókatona állományért nem a madár a felelős, hanem az emberi beavatkozások. Először majdnem kipusztítottuk a fajt, majd a túlzott védelem hatására Európa több területén is túlszaporodott. Napjainkban a halastavak üzemeltetői és a horgászok egyaránt problémának tartják a kárókatona mennyiségét, bár ki kell mondani, hogy ha a kárókatona beszélni tudna, vélhetően a horgászok mennyiségét tartaná problémának.

Ez az utolsó gondolat rá is világít a madarakkal kapcsolatos kérdéskör alapjára: hogyan alakul a különböző élőhelyek használata, illetve az eltartóképessége.

Madaraink elsősorban azért szorulnak védelemre, mert elfoglaltuk, megváltoztattuk, domesztikáltuk az élőhelyüket, és sok más szempontból is kedvezőtlen körülményeket teremtettünk számukra. Az énekesmadarak szemszögéből nézve elég a házimacskák elkóborolt, elvadult példányait említeni, de az otthonokban szabadon tartott (rendszeresen etetett) macskák sem sokkal jobbak.

Számtalan példát lehetne még hozni, miért fontos a madarak és fák napja, és miért is kell folyamatosan (és nem csak ezen a napon!) vigyáznunk a környezetünkre, azon belül a madarakra és a fákra.

Nekünk itt Cibakházán azonban van egy további, igen erős indokunk is. A tervezett turisztikai fejlesztések egyik ága az ökoturizmus, amit a holtágra és környezetére, az itt élő madárfajokra szeretnénk alapozni. Elemi érdekünk, hogy legyen mit bemutatnunk, hogy a környezetünkben élő madarakra, állatokra az átlagosnál is jobban figyeljünk.

Mert nem lenne esélyünk ökoturisztikai fejlesztésekre, ha nem tudnánk valódi, fákkal és madarakkal tarkított, élő természeti környezetet mutatni az idelátogatóknak.

Füstös Gábor
Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Print

További hírek

Intézményi hírek

Programok

Nyári táborok 2022

2022. június 27.

Tiszazugi civil szervezetek vetélkedő

2022. július 08.

Juniális és Gyermeknap

2022. június 30.

Pünkösdi Néptánc Találkozó és Táncház

2022. június 06.