Advent időszaka mozgó ünnep, évről évre más időpontokban van. Az advent a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Advent első vasárnapja a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. December 24. advent utolsó napja.

Az advent szó latin eredetű, az „adventus” jelentése „eljövetel”. Az advent a keresztények számára a Megváltó eljövetelére levő várakozás jegyében és a karácsonyra történő lelki felkészülés jegyében telik. Régebben adventi idő alatt szokás volt böjtöt tartani, majd karácsony estéjén elkezdődött az ünnepi karácsonyi időszak. Az advent jelentése a nyugalom, az elmélkedés, az adakozás és a remény időszaka. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és egészen január 6-ig, vízkereszt napjáig tart.

Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész készítette még 1839-ben. A hamburgi gyermekotthonban egy kétméter nagyságú szekérkerékre  24 gyertyát (négy nagyobb fehéret és húsz kisebb piros színűt) tett, majd minden nap eggyel többet gyújtottak meg karácsonyig. December 1-jén gyújtották meg az első gyertyát, a nagyobbakat a négy adventi vasárnapon, a kisebbeket pedig a hétköznapokon.

Az adventi koszorún összesen 4 gyertya van, három lila, és egy rózsaszín.  Az adventi időszakban minden héten egy gyertyával többet gyújtunk meg rajta. Az adventi koszorún minden gyertya más fogalmat és személyt szimbolizál.

• Az első vasárnapon egy lila színű gyertyát gyújtunk meg, ami Jézus Krisztus megszületését jövendölő próféták emlékének gyertyája. A hitet jelképezi, illetve Ádámot és Évát jelenti, akiknek Isten elsőként ígérte a megváltást.
• A második vasárnapon is lila gyertyát gyújtunk, vagyis a betlehemi gyertyát, amely a szeretetet és Jézus jászolát jelképezi. A reményt jelképezi, illetve a zsidó népet, akiknek Isten ígéretet tett, hogy közülük származik majd a Megváltó.
• A harmadik vasárnapon a rózsaszínű, a pásztorgyertyát gyújtjuk meg, mely az örömet jelképezi és Szűz Máriát.
• A negyedik vasárnapon az utolsó lila gyertyát, az angyali gyertyát gyújtják meg, mely a békesség és nyugalom jelképe. A bűnbánatot fejezi ki és Keresztelő Szent Jánost jelképezi.

Korábban szokás volt, ebben az időszakban adventi böjtöt tartani. Ekkor tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. Jelenleg a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a csend és több ima. Az adventi böjtölés a 20. század közepén tűnt el. A katolikus körökben a böjt korábban heti három nap volt: szerda, péntek és szombat, ilyenkor tilos volt húst és tejtermékeket fogyasztani.

Az adventi naptár használata 1900 körül kezdődött. Kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára. Egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre  egy-egy darab csokoládét tett, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. A kisfiú felnőtt és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablak mögé egy darab csokoládé  volt elrejtve.

Ahogyan korábban is írtunk róla fontos megjegyezni, az adventi koszorú miatt is alakulhat ki lakástűz. Ezért lényeges odafigyelni hova helyezzük el a koszorút. A gyertyák alatt fontos lenne, hogy legyen gyertyatüske, vagyis a kis fém alátét, hisz jobban megakadályozná a tűz kialakulását. Lehetőleg ne hagyjuk hosszabb időre az égő gyertyákat magukra.