Valaha a régmúltban az emberek meglátogatták egymást és személyesen kívántak kellemes karácsonyt. Azután lett telefon, és a személyes megjelenés helyett egyszerűen felhívtuk, akiket illett kellett. Természetesen így a jó kívánságok több helyre jutottak el, mint ahány ismerőst személyesen meg tudtunk volna látogatni. A telefon után a technika tovább fejlődött, a mobiltelefonok korával beköszöntött az SMS kora is, és ezzel egyidőben a karácsony családiassága, meghittsége is megváltozott kicsit. Az SMS általában rövid volt, néha kicsit tréfás, versbe szedett. És a lehetőségeinkhez képest egyre több ismerősünknek küldtük el. A tér kinyílt és a karácsony köznapibbá vált. Azután az SMS is kikopott, ma gyakorlatilag alig használjuk, legfeljebb néhányan pötyögünk még, amikor nincs más esély valakit elérni…

Az e-mail teljesen átvette a régi képeslapok szerepét, sőt már a céges hivatalos köszöntéseket is elektronikus úton kapjuk és küldjük, elenyésző már a papíralapú köszöntés.

Ezzel egyidőben a közösségi médiában elterjedtek a teljesen általános (Kellemes karácsonyt mindenkinek!) köszöntések. Mindenki mindenkit köszönt, a családi jelleg eltűnni látszik.

Jó lenne visszaszerezni… jó lenne visszatalálni a meghittséghez… ahhoz, hogy azokat, akik a legfontosabbak számunkra, személyesen kívánunk karácsonyt. Vagy legfeljebb telefonon.

Mert ez nagyon sokat hoz az ünnep hangulatán, és a köszöntő meg a köszöntött kapcsolatának a mélységén is. És igazából ez számít legjobban…