November a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. Novemberben az ősz egyre komorabb, lehullanak a fákról a levelek. Az állatok egy része elbújik a hideg elől, élelmet keresve gyakran a házak közelébe húzódnak a könnyebb élelemszerzés reményében.

Novemberi hagyományok, népszokások:

• Márton napján a liba csontjaiból jósolták hajdanán a következő tél időjárását. Ha fehér és hosszú volt, akkor havas, ha barna és rövid, akkor sáros időre számítottak.
• Márton napján úgy tartották, hogy ha ezen a napon fagy, a karácsony esős lesz, ha viszont süt a nap, kemény tél következik.
• Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.
• Szent Erzsébet napja a tél erejét szabja. Erzsébet megrázza pöndölyét, lészen hó karácsonykor is.Vagyis, ha Erzsébetkor havazik, akkor fehér Karácsonyunk lesz.
• Erzsébet napján, az őszi munkák zárónapján a legények a párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük.

Csokonai Vitéz Mihály: November (részlet)

„Eljött már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg eső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése…”