November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, ami 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. Novemberben az ősz egyre komorabb lesz, ahogy közeledik a tél, a fákon alig van már levél. A lombhullatás a hideghez való alkalmazkodás jele. Az állatok egy része visszahúzódó, csendesebb életét éli a föld alá, barlangokba bújva. A kis állatok és madarak, élelmet keresnek, ezért a házak, kertek közelébe húzódnak rejtekhely és könnyebb élelemszerzésben reménykedve.

November 11.  Szent Márton napja

Szent Márton, egy római gazdag tribunus i.sz. 316-ban Pannóniában Savaria városában született. A legenda szerint 18 évesen lováról leszállva kardjával félbehasított köpönyegének felét odaadta egy fagyoskodó koldusnak, majd aznap éjjel álmában megjelent Krisztus (vállán a fél köpennyel). Márton a hadsereget otthagyta majd misszionárius lett. 371-ben a Loire menti Tours püspökévé választották, de Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől, viszont a ludak gágogásukkal elárulták, így “kénytelen volt” a püspökséget elvállalni. Időszámításunk után 397. november 11-én hunyt el.

Márton napjához több időjóslás, hagyomány is tartozik:

• A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik “, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben „barna lovon nyargalász “, vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk.
• „Eljött Márton szürke lovon “, mondták akkor, ha enyhe, szürke és latyakos volt az idő ezen a napon, és ilyen esetben szintén télre számítottak.
• Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
• A Márton-napi időjósláshoz kapcsolódik egy olyan hagyomány, mely szerint a sült libának a mellcsontjáról óvatosan lefejtették a húst, és szemügyre vették a mellcsontot: amennyiben csont fehér színű és hosszú volt, akkor hosszú, havas, hideg télre számítottak, ha a csont barna és rövid volt, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs, sáros időre lehet számítani.
• Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.

November 18. Erzsébet napja

November 19-e az Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe, aki a középkorban az egyik legismertebb, legkedveltebb szentje volt.
Erzsébet napjához is több hiedelem tartozik:

• Erzsébet napján, ha havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta pendelyét”.
• A gazdák úgy tartották, ha ezen a napon esik, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli fagyoktól.
• A földműveseknek határidőt jelentett november 19-e, ugyanis erre a napra mindenképpen be kellett fejezni az őszi búza vetését.
• Az állatokat a hidegekre való tekintettel a nyári legelőkről mindenhol haza kellett hajtani és bekötni az istállóba.
• A katolikus egyház mindenhol misékkel emlékezett meg a „szegények jótevője”-ként ismert Szent Erzsébetről.

November 25. Katalin napja

Alexandriai Szent Katalinra, a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt, a tizennégy segítő szent egyike, emléknapja november 25-e.

• Katalin nap után az advent következik, amikor is nem szabad táncolni, sem lakodalmat tartani.
• Néhol a legények egész nap böjtöt tartottak, hogy megálmodják, ki lesz majd a feleségük. A lányok pedig gallyakat állítottak vízbe, s ha a gyümölcsfák ágai kivirágoztak, a lány bizony a következő évben férjhez ment.
• A csallóköziek az időjárást is megfigyelték, úgy gondolták, ha „Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog”. Katalin napkor, ha esős, enyhe idő van, akkor karácsonykor fagyni fog, vagyis szép fehér karácsony várható.
• „Ha Katalin fényben fürdik, a Karácsony lében úszik”: Eszerint, ha november 25-én napsütéses idő van, akkor karácsonykor borult, csapadékos idő várható.

November 30. Szent András

Az András-nap után következő vasárnap már az egyházi év kezdete, azaz advent első vasárnapja. Advent azt jelenti: úrjövet, s a latin ‘adventus’ szóból származik.

• Az András-nap a szerelmi jóslás ideje. A lányok egész nap böjtöt tartottak, éjszakára pedig valamilyen férfiruhadarabot tettek a fejük alá, hogy álmukban megtudják, ki lesz a férjük.
• A Duna menti falvakban a molnárok különösen vigyázták András napját. „András, hazaláss”, szólt a figyelmeztetés, ami azt jelentette, hogy a közelgő fagy elől ki kellett vontatni az úszómalmokat a Duna-parthoz, a biztos révbe.
• András-napi gombócfőzés. Helyenként 6, máshol 9, 12, mennyiségű gombócot gyúrtak, s töltelék helyett különböző fiúnevekkel ellátott cédulákat rejtettek azok belsejébe. Úgy tartották, amelyik gombóc elsőként jön fel a forrásban levő víz felszínére, az azt rejtő cédulára írt név lesz a jövendőbelijük.
• Ha ezen a napon esik vagy havazik, akkor csapadékos lesz az elkövetkező időszak. Ha András napján fagy, a karácsony esős lesz, s fordítva.
• Szent András napját disznóölő Andrásnak is nevezik, ugyanis ekkor már elég hideg volt ahhoz, hogy a megkezdődjenek a disznóvágások. Az András-nap jelezte a csend, a várakozás, a lelki felkészülés idejének beköszöntöttét.
• A néphagyomány szerint András leteszi a hegedűt, éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.