Eddig milyen kutatásokon vettél részt?

Több nyári ásatási gyakorlaton vettem már részt, illetve voltak a szolnoki múzeummal közös kutatások is. Szakmai gyakorlataim során dolgoztam már Tiszaugon pár napot a hajdani Ság középkori falu feltárása során a kecskeméti múzeum jóvoltából. Szintén a kecskeméti régészekkel volt szerencsém Szentkirályon is ásni, ahol szarmata, avar és középkori település objektumokat bontottunk ki. Baja környékén honfoglalókat, Szegeden törökkori városrészt, Kalocsa mellett pedig egy középkori kápolnát segítettem napvilágra hozni.

A környéken milyen jelentősebb kutatásokról tudnál mesélni?

Cibakháza területén több lelőhely ismert. Az elmúlt időben nemigen történt feltárás településünk területén. Ez indított meg a lelőhely kutatás és terepbejárás terén. Egyik furcsa felfedezés pont a kertünkben következett be. Felfigyeltem, hogy viszonylag sok kis őskori házi kerámia töredék kerül elő a kertművelés során. A szolnoki régészek új lelőhelyként regisztrálták a helyszínt. Később a környező telkekre és kaszálókra is bekukkantottam, persze a tulajdonosok engedélyével és kiderült, hogy több kora-középső rézkori lelőhelyet rejt a környék. Ezek javarészt a Bodrogkeresztúr kultúra Tiszazug csoportjához tartoznak, akik Kr.e. 4000-3700 között éltek a területen. A kultúra kis méretű lelőhelyei igen nagy számmal vannak jelen a Tiszazugban. Amerre járok ott léptem nyomon beléjük botlok. A szolnoki múzeummal közösen Nagyréven egy terepbejáráson vettem részt, ahol előkerült pár kiszántott emberi csontváz. Ezeket regisztráltuk és felszedtük. A mesterszállási gepida harcos megtalálásában is részt vettem, ami alapvetően az egyik jó barátom és lelkes kutató társam érdeme volt. Megtaláltuk a harcos csatját, ez segített a sír tulajdonosának népcsoporthoz való rendelésében.

Cibakházán milyen tárgyakat találtatok az évek során?

Cibakházán a rézkori kerámia és pattintott kőeszköz leletek a jellemzők. Vannak késő bronzkori és szarmata települések is. Itt is leginkább csak a jellegzetes kerámia leletek alapján lehet következtetni a hajdani települések kiterjedéséről. A szürke színű, korongolt szarmata kerámiák mellett néha-néha felbukkan egy két római import luxus kerámia töredék is. Ezek az úgynevezett “terra sigillata” tálak, a kor legszebbjei. Természetesen töredékesen kerülnek elő, hiszen az eke nem hagyja őket egyben. Maguk a luxus termékek kereskedelem révén vagy zsákmányként jutottak el az itt élő szarmata népességhez. Vannak a honfoglalás korára tatálható leletek is csekély számmal. Késő középkor falusias leletanyaga is megjelenik Cibakházán, plusz a török kor is képviselteti magát. Kiemelkedő lelet sajnos nem került elő, de a tárgy tudományos értéke sosem a nemesfémtartalmán múlik, hanem abban, hogy mi mennyi információt tudunk kiolvasni belőle.