A cibakházi révhely és a híd rövid története
Cibakháza már a késő középkor folyamán fontos szerepet töltött be a Közép-Tisza-vidék kereskedelmi hálózatában. Az itt létesített révhely kötötte össze a tiszántúli és a Duna-Tisza közi áruforgalmat a folyószabályozások előtt. A folyami átkelő intenzív használatát a Földváry család időszakához lehet kötni, akik 1727-től viszonylag nagy bevételre tettek szert a rév üzemeltetésének köszönhetően. A révdíj megfizetése egy évszázadon át alapvetően krajcárban történt. A folyón való átkelés akkor sem vált díjmentessé, amikor 1827 és 1834 között kiépült a cibakházi híd. 1832-ben I. Ferenc császár mezővárosi kiváltságokat adott a településnek, ami fellendítette a helyi gazdaságot is. 1848–1849 Cibakháza és az itt létesített híd életében egy fontos időszak volt, azonban a Szabadságharc után sem állt meg az élet. Az 1880-as évekig megtörtént a folyószabályozás és a gátak kiépítése, ettől kezdve sajnos megszűnt a révhely jelentősége. Az 1800-as évek vége egyben a Sváb uradalom kiépülésének ideje, amelyre az 1900-as évek elején megépült, tulajdonosáról elkeresztelt Sváb Gyula kastély tette fel a koronát. Sváb Gyula 1941-es halála után, 1944-ben a Szovjet Vörös Hadsereg megszállta a falut, ettől kezdve a kastély gazdátlanul állt az 1950-es évekig, amíg a helyi lakosok a tégláit elhordták és abból építettek maguknak új házakat.
Irodalom: Bagi Gábor–Szurmay Zoltán: Száz magyar falu – Cibakháza. Szerk.: Vadász István.
Terepi kutatások eredményei
A terepi kutatásokat Hankó Tamás múzeumbarát önkéntes kezdte el 2021-ben. Már ekkor több, 18–19. századi pénzérmét talált, amelyek egymáshoz viszonylag közel kerültek elő a jelenleg napelemparkként hasznosított terület szélén. A pénzérmék mellett ugyanitt bukkant az 1849-es cibakházi csata során kilőtt gránátrepeszekre, ólomlövedékekre és a Sváb Gyula kastély idejéből származó relikviákra is. A terepi kutatást 2022 tavaszán folytattuk Tamással közösen. Az akkori célunk elsősorban a cibakházi ütközet hadszintérkutatása volt, de olyan nagy mennyiségben került elő a korábbi és a későbbi korok leletanyaga, hogy a hadileletek mellett nagy gondot kellett szenteljünk a többi tárgy dokumentálására is. A Hankó Tamás által 2021-ben talált krajcárokból álló leletegyüttesből két olyan érme került elő, amelyek össze vannak tapadva. Ez arra enged következtetni, hogy az ott előkerült krajcárok egy egységet, akár egy erszényleletet alkothatnak. Ennek megfelelően a két összetapadt krajcár előkerülési helyénél szisztematikusan átvizsgáltuk a területet 2022 és 2023 között és egy 10 méteres sugarú körön belülről mintegy 44 db 18–19. századi rézkrajcárt és két I. Lipót ezüst krajcár sikerült találnunk. A pénzek egy része Mária Terézia uralkodása alatt készült és ezek között van a két összetapadt érme is. Az érmék másik részét I. Ferenc uralkodása alatt verték és szinte kivétel nélkül 1800-as dátum szerepel rajtuk. A leletegyüttes feltehetően a cibakházi rév életéből származik és talán egy révdíjszedő helyet jelölhet. A pénzek értelmezését nehezíti, hogy az ugyanitt, a közelben állt Sváb Gyula kastélyban volt egy numizmatikai gyűjtemény, amelyet a birtokos halála után a helyiek elhordtak. A krajcárokból álló leletegyüttesen kívül előkerült pénzek sokszínűsége figyelemre méltó. A legkorábbi érmék I. Lipót császár uralkodásához köthetőek. Ezek közül kiemelkedő egy 15 (XV) ezüst krajcáros és több kisebb Lipót ezüst. Az ezüstpénzek között vannak III. Károly uralkodása alatt vert példányok is, de a legkiemelkedőbb darab egy 1760-ban Körmöcbányán vert Mária Terézia ezüst 17 (XVII) krajcáros. A helyszín jelentőségét mutatja, hogy a hídtól nem messze került elő egy 1800-as évek elejére keltezhető I. Ferenc arany dukát is. Sajnos az érmét földbe kerülése előtt félbehajlították, így egyelőre nem látszanak rajta a részletek. A kutatás során előkerült még 1 db 1869-es 10 krajcáros, 1 db 1869-es 20 krajcáros és egy 1871-es Ferenc József 10 krajcáros ezüstpénz is. Az 1869-es példányokon a magyar Szent Korona látható, az 1871-es érmén pedig a Habsburg címer. A nemesfém pénzek mellett természetesen nagy számban jellemzőek a kisebb értékű réz krajcárok és a későbbi fillérek is. A napelempark építése során a szórványleletek mellett előkerültek olyan objektumtípusok, amelyek a terület hajdani épületeiről árulkodnak. Egy terepszemle során a napelempark szélén egy téglaépület nyomaira bukkantunk. Egy rögtönzött falsíkkutatás során kiderült, hogy az alapozás több méteren át folytatódik és feltehetően egy gazdasági épülethez tartozhatott. Ennek bizonyítása azonban további kutatásokat igényel. A napelempark kábeleinek fektetése során viszonylag sok objektumot megbolygattak. Ekkor került felszínre nagyszámú és jellegzetes 18–19. századi kerámia és sok állatcsont is. Ezek a hajdani élet nyomaira utalnak. A nagyszámú edénytöredék között voltak díszített porcelán darabok is, ezek talán a kastély életéből származhatnak. A kastélyhoz tartozó leletek között érdemes megemlíteni a számos ablakkilincset, öntöttvas épületelemet, bútoralkatrészt, bútorveretet és egy pár személyes tárgyat is, mint például egy ezüst gyűrűt, vagy a különböző típusú díszes női ruhatűket, brossokat. Az úri mulatságok közé tartozó vadászat és fegyvertartás nyomai is tetten érhetőek. Ezeket a különböző kaliberű, 20. század elején készült sörétes puska tölténykupakok, Habsburg címeres flóbert töltényhüvelyek és kispuska töltényhüvelyek reprezentálják. Sváb Gyuláról tudjuk, hogy az érmék mellett a fegyvereket is gyűjtötte. Talán az ő gyűjteményéből származhat a Csereklye-tanya mögött talált kun típusú csillagbuzogány is. A kastély közvetlen környezetéből előkerült egy első világháborús német birodalmi és egy orosz cári hadi gomb. Utóbbi lelethez köthető egy a közelben talált 1913-as orosz cári 15 ezüst kopejka is. A kastély életében 1944 valószínűleg sorsdöntő év lehetett. Ekkor a magyar és a szovjet csapatok is megszállták az épületet. Ennek több nyomát is sikerült megtalálnunk. Ezekről azonban egy következő cikkben értekezem részletesebben.
Összegzés
Cibakháza újkori történetében a híd és a folyami átkelő kulcsfontosságú helyszínként értékelhető, továbbá gazdaságilag és turisztikailag mind a mai napig meghatározó tényező. A 2023-ban megépült napelempark környezetében előkerült kora újkori és érett újkori tárgyak a hajdanán itt nyüzsgő életről mesélnek nekünk olyan történeteket, amelyek már rég a feledés homályába vesztek volna, de a régészet segítségével újra napvilágot láthattak. A következő cikkben az 1919-es és az 1944-es háborús időszak cibakházi emlékei kerülnek bemutatásra.
Szerző: Kiss Henrik Ferenc
Fotók: Kiss Henrik Ferenc;
Térképek: Arcanum Térképek
Ügyfélfogadási idő:
Hétfő: 8:00 – 15:00 óráig
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 8:00 – 17:00 óráig
Csütörtök: 8:00 – 12:00 óráig
Péntek: 8:00 – 12:00 óráig
Elérhetőség:
5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.
Telefon: 06 56 477 001
Email: hivatal@cibakhaza.hu
