Vízkereszt másnéven a háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és egyben a farsang kezdőnapja, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. A karácsonyi ünnepek zárónapjának tekintik, majd ezután kezdődik a farsangi időszak.

„Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatására a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére, és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. A keresztény egyház ekkor emlékezik meg Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkereszteléséről, innen ered az ünnep elnevezése is.”

A magyar vízkereszt elnevezése a víz megszentelésének szertartásából ered. A szentelt vízzel mindent meghintettek, amihez köze volt az embernek (pl. házat). A pap megszenteli a házakat, majd a szentelt krétával felírják a háromkirályok nevének kezdőbetűjét  vagyis a Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevet, évszámot, így a felirat megvédi a házat a rontás ellen.

Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja. Az ünnepi népszokások közé sorolhatjuk a csillagozást vagy a háromkirályjárás hagyományát, a bibliai királyokat köszöntő felvonulást, dramatikus játékokat.

Régebben jellemző volt, hogy vízkereszt napján az emberek a szentelt vizet haza vitték, hisz a szentelt víznek gyógyító hatást tulajdonítottak, amit betegségekre használtak. Voltak, akik a szentelt vizet januárig valamilyen üvegben, korsóban tartották, majd ami megmaradt a következő vízkeresztre kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. Napjainkban a népszokásokból leginkább csak annyi maradt meg, hogy ezen a napon szedjük le a karácsonyfáról a díszeket.