Világszerte 1970 óta emlékeznek meg április 22-én a Föld napjáról.

Ezen a napon mindenkinek el kellene gondolkozni egy kicsit a természetről, a fenntarthatóságról, és arról az állapotról, amibe az emberi civilizáció a Földet sodorta. Pontosabban nem csak gondolkozni kéne, hanem tenni is valamit, ami ha globálisan nem is, de a lakókörnyezetünk szempontjából hasznos, előremutató, és segít fenntartani, megőrizni a természeti környezetünket. A környezetünket, vagyis mindazt a természeti értéket és erőforrást, amely a megélhetésünket biztosítja, biztosíthatja.

Fel kell ismernünk, hogy napjaink fogyasztási rendszerei pazarlóak, és a természethez való viszonyunkat a gondoskodó megértés helyett a sokszor mértéktelen kihasználás jellemzi. Fel kell ismernünk, hogy a természeti környezetünk részei vagyunk, annak a változásai jelentős hatással vannak ránk, és sokszor csak évekkel, évtizedekkel később derül ki, hogy az elszenvedőivé válunk saját tevékenységeinknek.

Okosan és bölcsen, megfelelő előrelátással kell megtervezni és kivitelezni minden olyan változtatást, amellyel valamilyen természeti rendszer működésébe avatkozunk be.

Egy település (és a lakossága) minden esetben függ a környékén lévő természeti rendszerektől, és ha azokat megfelelően hasznosítja, ezek a természeti rendszerek segíthetik a település és a lakosság hosszú távú sikeres megélhetését. De ehhez előrelátóan, bölcsen kell használni a természetet, segíteni kell a megújulását, fennmaradását. Együtt kell élni vele, nem pedig kihasználni pillanatnyi előnyökért.

Kiemelten aktuális mindez Cibakháza esetében, hiszen a holtág, mint természeti erőforrás hasznosítása szükséges alapja a település fejlesztésének. Nagyon fontos, hogy a turizmus fejlesztése során ne domesztikáljuk és civilizáljuk teljesen a holtágat, hanem minél inkább igyekezzünk fenntartani azt a természeti állapotot, azt a vadregényességet, ami a holtág, mint turisztikai célpont legnagyobb vonzerejét jelenti.

A turizmus fejlesztése során nem az a célunk, hogy jellegtelen, a természeti környezetet folyamatosan leterhelő és tönkretevő tömegturizmust hozzunk létre! Egyrészt azért sem, mert ilyen úticélok tömegével vannak már az országban, és másrészt azért sem, mert a tömegturizmus káros hatásai jobban irritálják a lakosság nagy részét, mint amennyit segítenek a település fejlődésének. Ezen kívül a turistát sem a tömeg vonzza a természetbe, hanem maga a természet, a víz, a nádas, a fák, a madarak, és mindaz a nyugalom, ami ebből árad.

Látszólag ellentmondás van a turizmus fejlesztése és a hátteret jelentő természeti környezet megóvása, megőrzése között, de ennek ellenére számtalan helyen sikerült megoldani, hogy a turizmus úgy termeljen jövedelmet, hogy nem éli fel, nem teszi tönkre az alapjául szolgáló természeti környezetet. Mindezt a relatív kis létszámú, de magas fizetőképességű, minőségi turizmus teszi csak lehetővé, így azon kell együtt munkálkodnunk, hogy ilyen turizmust alakítsunk ki Cibakházán és közvetlen környékén.

Mert ez jelentheti azt a fejlődést, ami az embereknek és a természeti környezetnek egyaránt megfelel, ami összecseng azzal a gondolkodásmóddal és szellemiséggel, ami a Föld napjának is a legfontosabb üzenete.