Az álhírek és a megalapozatlan, sokszor hangulatkeltő állítások korában embert próbáló feladat tudósításokat írni, híreket közölni. A hiteles hírforrások, a precíz, hiteles tudósítások helyzete nem mindig egyszerű, fogadtatása sokszor bizonytalan.

Tudjuk, az emberek elégedetlenek, frusztráltak. Szívesebben olvasnak egy bulvárosan megfogalmazott kritikát, néhány jópofa provokatív állítást, mint a száraz, valósághű tudósításokat. Ez kortünet, és a közösségi média egyik legfontosabb jellemzője. A többség nem nagyon gondolkozik, csak a saját véleményét akarja a képernyőn viszontlátni, lehetőleg jó sok like-kal megtámogatva. És ez a vélemény ritkán pozitív, már csak azért sem, mert arra mindig kevesebb like érkezik.

Manapság vannak, akiknek fontosabb a hangulatkeltés, fontosabb a néhány like-os könnyen elillanó népszerűség, mint a valódi hírek, tudósítások. Mert aki mindenhez is ért, annak mindenről is van véleménye.

De a közösségi média már csak ilyen. Mindenkinek megadja a szólás szabadságát és lehetőségét, miközben a hír már régen nem szent. És az már aligha számít, hogy ezek a megszólalások képviselnek-e bármilyen értéket.

Lehet, érdemes ezzel valamit kezdeni? Aligha. Sokkal kevesebb embert érint, sokkal kevesebb embert érdekel, mint maga a hír. Legfeljebb Pulitzer gondolatát érdemes kicsit hozzáigazítani ehhez a helyzethez:

A hír szent, a vélemény szabad, de a kommentek értéke kétséges…