Sokféleképpen alakulhat ki egy sziget, ezek közül speciális keletkezés, amikor egy folyó apadása során egyszer csak kiemelkedik. Ezek a szigetek gyakorlatilag olyan mederalakulatok, amelyeket az áramló víz nem tud elmosni, vagy mert annyira kemények (kőzet), vagy mert a folyónak a kisebb sebesség miatt gyengébb a romboló, mederalakító képessége. Jellemzően a mederben lévő márgás, agyagos részeket az alföldi területeken (középszakasz-jelleg) a folyó körbemossa, a puhább, löszös-homokos részeket elhordja, és ott marad a meder alján egy „pad”, ami alacsonyabb víznél zátony, kisvíznél pedig sziget.

Mindezt a köznapi megfigyelést az önkormányzatunknál gyakorlaton lévő geológushallgató, Márkus Lili szakmailag így fogalmazta meg:

„A folyó változó vízállása miatt, az áramlási viszonyok megváltoztak, ezáltal a kanyarok belső ívén a hordalékot lerakta, amely magas mésztartalmú üledékként szilárdult meg. Ezen a szakaszon a meder alacsonyabb meredekségű, emiatt a folyó sebessége lecsökkent, vagyis nem maradt energiája a hordalék tovább szállítására. A sziget anyagösszetételét tekintve agyagmárga lehet, de ezt pontosabban labor vizsgálattal lehetne kideríteni.”

A köznapi és a tudományos szintű magyarázattal együtt igazából a legfontosabb, hogy van szigetünk, vigyázzunk rá!