Kistelepülések problémája: a népességfogyás
A napokban leközölt, a település lakosságának változásával foglalkozó statisztikai adatok száraz számai mögé is érdemes benézni. Cikksorozatot indítunk a témában, és várjuk olvasóink hozzászólásait is.

Egy év alatt 21 fővel, az elmúlt 10 év során összesen 501 fővel csökkent Cibakháza lakossága. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez bizony nem tartozik az örömteli hírek közé. De ha pusztán a számokat nézzük, akkor az is látszik, hogy a lakosság csökkenése lassuló tendenciát mutat, hiszen az elmúlt 10 év átlaga bizony évi 50 fő volt, és a tavalyi ennek kevesebb, mint a fele, sőt az elmúlt két év átlaga is alig haladja meg a 30 főt, és ezzel a tíz éves átlag 65 %-a alatt marad. És mindez úgy, hogy járvánnyal terhelt évek állnak mögöttünk, és ez a népességfogyásra is hatással volt. Ez a lassuló tendencia, ami talán reményt keltő, némi pozitívum abban a problémahalmazban, ami a népességfogyás hátterében áll.

Először is le kell szögezni, hogy mindez nem csak Cibakházára jellemző, a kisebb települések folyamatosan küzdenek a népesség csökkenésével, ami egyrészt a lakosság egy részének az elvándorlásából, másrészt a település átlagéletkorának emelkedéséből (elöregedés) következik. Országszerte probléma ez, és csak talán a nagyobb városok közvetlen környékén elhelyezkedő településekre nem jellemző, ezek népessége lassan növekvő tendenciát mutat, a városból kiköltözők miatt. De ez a folyamat is inkább a Dunántúlra jellemző.

Ha megpróbáljuk felderíteni, milyen okok játszanak szerepet a kisebb települések lakosságának elvándorlásában, akkor rendkívül összetett kérdéskörrel találjuk szembe magunkat.

Az első (és talán legfontosabb) a munkalehetőség, a munkahelyek kérdése, ezen belül is a fiatalabb, magasabban kvalifikált (diplomás) réteg számára megfelelő munkahelyek száma-megléte, mert a fiatalok a felsőoktatásban eltöltött éveik után csak akkor fognak visszatérni, ha el tudnak helyezkedni.

A másik fontos kérdés a település „komfortfokozata”, ami önmagában is szinte végtelenül összetett, hiszen arra van hatással, hogy a lakosság egyes rétegei hogyan érzik magukat a településen. Ebbe a kérdéskörbe a bevásárlási és a szórakozási lehetőségek ugyanúgy beletartoznak, mint az orvosi ellátás, a gyerekek óvodai, iskolai elhelyezése, a közlekedéshez tartozó általános infrastruktúra, és még sorolhatnám. Könnyen belátható, hogy a falvak nagyon nehéz helyzetben vannak, amikor a városokkal hasonlítjuk össze őket. Az előnyt sokszor csak a csendesebb és nyugalmasabb élet, a kevésbé terhelt környezet jelenti, minden más mutató a város felé billen. És a gyarló ember, akinek a saját kényelmes megélhetése a meghatározó, már szedi is a sátorfáját, és elindul a város felé, ahol aztán szembesül azzal, hogy ami messziről előnyösnek látszott, az sem mindig fenékig tejfel. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a városi emberek miért vágynak vidékre, vagy miért költöznek ki a jó közlekedéssel rendelkező, városkörnyéki településekre.

Mindezeket összevetve, lehet, hogy egyszerűbb lenne, ha együtt, közösen tennénk komfortosabbá Cibakházát, együtt, közösen állítanánk meg a népesség csökkenését. Mindebben az önkormányzat nem csak partner szeretne lenni, hanem a lehetőségeihez mérten igyekszik élen járni. Erről lesz szó a következő részben.

Füstös Gábor
Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Print

További hírek

Települési hírek
Intézményi hírek
Települési hírek

Programok

Szent István Ünnepe 2022

2022. augusztus 20.

Roma Kultúra Napja 2022

2022. július 23.

Ringató

2022. július 22.