Tájékoztató a fúrt/ásott kút létesítésének engedélyezéséről kizárólag háztartási vízszükségletet kielégítő kút esetében

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1)bekezdése szerint

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

  1. a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
  2. aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybe-vétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  3. ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  4. ac) nem gazdasági célú vízigény;
  5. b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
  6. c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”

 Amennyiben a tulajdonos, engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt (kút)és a vízgazdálkodási bírság (természetes személy esetén legfeljebb 300 000 Ft) megfizetése aló mentesülni kíván, akkor a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmeznie kell!

 A vízjogi fennmaradási engedéllyel nem rendelkező kutak esetében legyen az fúrt, ásott, vagy vert kút, és ha nem használják, akkor is 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírság kiszabása kötelező!

A kötelező bírságkiszabás alóli bírság alóli mentességi időszak 2023. december 31-ig tart.

 Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélye szükséges. Vízjogi fennmaradási engedélyt úgy kaphat a kút tulajdonosa, ha legkésőbb 2023. december 31-ig kérelmet terjeszt elő Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Jegyzőjénél.

fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt dokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. sz. melléklet II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma szerint. A nyomtatvány letölthető a www.cibakhaza.hu honlapról, vagy a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatalban beszerezhető.

Fontos, hogy a beadott dokumentáción a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 13. §-ban megjelölt szakember nyilatkozata szükséges.

 Fúrt kútnál magánszemély esetében a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz NEM kell tervezői végzettség, NEM kell Magyar Mérnöki Kamarai tagság, elég, ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá.

 Ásott   kút   engedélyezéséhez, fennmaradási   engedélyéhez NEM   kell   kútfúró végzettség, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, és aláírhatja.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárás a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklet 58 a. pontja alapján mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

Ha nem ért egyet a határozattal, akkor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz benyújtott illetékmentes fellebbezéssel élhet.

Az elkészült kút használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A meglévő kút a fennmaradási engedély alapján használható. Amennyiben nem használják a meglévő kutat, akkor annak a megszüntetése is vízjogi engedélyköteles.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

Ha a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

 Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség évenkénti vizsgálatának elvégeztetése.

 A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

 Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre feljogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

 Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:

– a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2023. december 31-ig. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során minden esetben szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

 Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind vert és mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

 A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

 A vízgazdálkodási bírság

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2023. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt, ásott, vagy vert kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

kút-létesítési-engedély-kérelem-nyomtatvány.pdf

kút-fennmaradási-kérelem-nyomtatvány.pdf

kút-megszüntetési-engedély-kérelem-nyomtatvány.pdf

[pdf-embedder url=”https://cibakhaza.hu/wp-content/uploads/2020/06/kút-létesítési-engedély-kérelem-nyomtatvány.pdf” title=”kút-létesítési-engedély kérelem nyomtatvány”] [pdf-embedder url=”https://cibakhaza.hu/wp-content/uploads/2020/06/kút-fennmaradási-kérelem-nyomtatvány.pdf”] [pdf-embedder url=”https://cibakhaza.hu/wp-content/uploads/2020/06/kút-megszüntetési-engedély-kérelem-nyomtatvány.pdf” title=”kút-megszüntetési -engedély kérelem nyomtatvány”]

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Print

További hírek

Települési hírek
Települési hírek
Települési hírek

Programok

Szent István Ünnepe 2022

2022. augusztus 20.

Roma Kultúra Napja 2022

2022. július 23.

Ringató

2022. július 22.