Út a célig! V.

okt 15, 2021 | Horgászturizmus

Sorozatunk ötödik részében a szűk értelemben vett ökoturizmus (természetjárás, a természeti környezetet bemutató turizmus) kialakításához szükséges hátteret és tennivalókat elemezzük, továbbá azt, hogy kinek milyen feladatai vannak még ebben a kérdésben.

 A természeti környezet bemutatásához elméletileg alig kell háttér, hiszen ott a táj, a holtág, a madarak, csak ide kell jönni és meg kell nézni. Gyakorlatilag viszont nem ez az útja a működő ökoturizmus kiépítésének, hiszen a korlátok nélkül megjelenő turisták gyorsan (akár néhány év alatt) tönkre is teszik, le is lakják azt a természeti környezetet, ami vonzerőként hatott rájuk. És amikor a fokozott emberi jelenlét, a tömegturizmus káros hatása megváltoztatja a környezet és elfogynak a látnivalók, a turisták odébbállnak és marad a feldúlt, rekultivációra szoruló környezet.

Az ökoturizmust tehát nagyon szigorúan kell szabályozni, utakat (tanösvényeket), kilátókat kell építeni, hogy a turizmus hosszú távon is működni tudjon. Mindenképpen szükség van a terület zónabeosztására, a védett növényeket, állatokat meg kell óvni, vagyis kellenek olyan területek, ahová nem szabad beengedni a turistákat. Aztán kellenek kizárólag vezetővel látogatható területek és végül kellenek szabadon látogatható területek (tanösvények) amin bárki végigmehet, és végignézheti a természeti rendszert, sőt a tájékoztató táblákon keresztül betekinthet magába a Természetbe.

A szabályozáson túl (aminek egy része a jogszabályok által adott) kellenek olyan infrastrukturális elemek, mint a bemutató és tájékoztató táblák, a kilátók. Kell a kijelölt ösvény. És kellenek vezetők.

Ez utóbbiak nem csak azért, hogy a korlátozottan látogatható területre bekísérjék a látogatókat, hanem azért is, mert ők ismerik a holtág állatvilágának – kiemelten a madárvilágnak – a napirendjét, ők tudják segíteni a turistát, hogy mikor is kell kimennie egy kilátóba, ha az egyik vagy másik fajt akarja látni. És ők ismerik a fajokat is, ők tudják megmondani, hogy melyik madár repül el felettünk, sőt, a biológiájáról is tudnak mesélni. Vagy ismerik a tanösvény melletti védett és nem védett növényeket, és el tudják mondani, hogy eleink mire használták őket. Vagyis tanítani tudnak, tágítják a turista ismereteit, megismertetik vele az egész holtágat, növényekkel, állatokkal, mindennek együtt.

Ők talán a legfontosabb elemei az igazi ökoturizmusnak, hiszen a természet szépségire bárhol bármikor rácsodálkozhatunk, de az igazi élményt a számunkra ismeretlen természeti folyamatok megismerése, megértése jelenti. És ez az ökoturizmus leglényegesebb háttere, ezt kell a legkörültekintőbben kialakítani.

Olyan ökoturisztikai kínálatot kell tehát kialakítani, ami beavatkozás nélkül (minimalizált beavatkozással) működik, megőrizve és fenntartva a vonzerőt jelentő természeti környezetet, a holtágat és környékét. Nem egyszerű feladat. És nem is olcsó. Ha csak a szükséges kilátók felépítésére és karbantartására gondolok, akkor is nyilvánvaló, hogy ezt csak pályázati forrásokból tudja majd finanszírozni a település. És még kellenek a táblarendszerek, a kiépített tanösvény. Anyagi szempontból az alapok megteremtése lesz a legnehezebb, a vezetők kiképzése már szinte gyerekjáték lesz ehhez képest.

De feltétlenül végig kell menni ezen az úton, mert a holtágat és élővilágát be kell és érdemes is bemutatni mindenkinek.

Kérdéseiket várjuk, és a véleményükre, észrevételeikre is kíváncsiak vagyunk, valamint személyes konzultációra is lehetőséget tudunk biztosítani.

E-mail címünk: horgaszturizmus@cibakhaza.hu

Összes bejegyzés

Share This